A HÁBORÚK

Akik háborút soha meg nem éltek
hiszik: most béke. Egy sem tudja tán
mily messze van a Békétől e látszat ,
s hogy szögesdrót a Lélek Csillagán.

Gyáva a nép és nagyon elbutított.
Volt-háborúkból látni sem akar
semmit mi lényeg. S fülekbe-fejekbe
kúszik ravasz-negédes róka-dal.

Mindig így volt! Libát , tyúkot , kövéret ,
a szolga kap , kinél görbe a hát
a hajlongástól , munkál görbe kézzel ,
s szószékre teszi hazug önmagát.

Volt-háborúk , habár más fegyverekkel ,
járnak a mélyben és pusztítanak.
Maguk rejtettek , tettük látható csak. 
Új háborút szül minden pillanat.

Nem béke ez a béke. A valóság
hamis égen túl , s vérző csillaga
olykor álmot gyújt , melyben vágya csillog:
igazi Béke , Szabadság , Haza.