TŰZLILIOM AZ ÉJSZAKÁBAN

Tűzliliom az éjszakában,

én nem hiszek a csalogány szavában,

én nem hiszek a bölcs emberi rosszban,

én nem hiszek az emberi gonoszban,

valami téboly van ebben a nagy nyárban,

tűzliliom az éjszakában,

én nem hiszek a csalogány szavában,

ősz lepke gördül villany-árvaságban,

mint ősz csillag az isten mosolyában,

tűzliliom az éjszakában,

zöld bénaság és növény-fekete,

növény-állatok zöld lehelete,

egymásból kicsüngő hüllő-bánatok,

csönd-rostok, óriás sziromcafatok,

zöld szorongás fölött kanca-tüzesség,

vér-lebenyek, boldog hevesség,

láng-cimpák, buja, vad csalogányok,

tűzliliom, mondd meg a magányod,

tűzliliom az éjszakában,

én úgy hiszek az emberi csodában,

valami jóban, valami szépben,

valami emberi elrendeltetésben,

tűzliliom az éjszakában,

hold a diófa zöld zűrzavarában,

hold a diófa zöld rendszerében,

tűzliliom villanyfény-szegélyen,

tűzliliom a földcsillag rimája,

zöld tüskés velő-nyél kitüremlett szája,

árnyék-űrből felszökő könyörgés,

véres érccel bélelt tigrishörgés,

zöld tenyéren tűz-nemiség, gyíkhónalj-sárga

üstököscsóva ver tűzkoponyádra,

a mindenséget vérzi be nagy bárdja,

a pokolig hasit suhintása,

tűzliliom az éjszakában,

valami téboly van ebben a nagy nyárban,

üstökös–uszály hömpölyög nehéz szívemre,

mint meduzára döglött bálna nyelve,

mint óriáspolip köteg ernyedt csápja

omlik fejemre csipke-gomolygása,

valami vad angyal sír az éjszakában,

szárnyát zuhogtatja egy másik világban,

valami vak ördög dobog a vak űrben,

kürtök és cimbalmok hamvadnak a bűnben,

világ-nemző csődör nyerít, hívja párját,

isten kék szeméhez rugdossa patáját,

isten kék szeméből dől a láng verése,

megfullaszt az égbolt szikra-üvöltése,

felbömböl az égen Gilgames bikája,

nincs akire rontson, nincs aki levágja,

szivárványtűz-zsákja a hold dagadt gombja,

rengeteg tüzlucskát az ürbe kiontja,

valami téboly van ebben a nagy nyárban,

tűzliliom az éjszakában,

reng a föld, a tenger fölmászik a holdra:

fortyogó nyáltömeg, szörnyeteg, amőba,

valami téboly van ebben a nagy nyárban,

tűzliliom az éjszakában

görcs-diófa kő-gubanca alatt

liliomtűz az éjbe kihasad,

fölötte az álmot kőkorszakba fonja

a vén diófa cement Laokoón-csoportja,

kőkígyóörvénye, kő-izomszövevénye

hajol rád liliom vérmárvány-fekélye,

több-agyaru hal-kürt, bitang bíbor-hidra

párducpettyes nyershús nősténycsillag-szomja

gyökér-szövetségek, növény-mellkasok

zöld küllői fölött a vér zokog:

tűzliliom az éjszakában,

én nem hiszek a csalogány szavában,

zord kezünkre hulló levelek árnya

nagy, mint a sárkány szempillája,

én nem hiszek a csalogány szavában,

tűzliliom az éjszakában,

mint ravatalgyertya éber csönddel tüntet,

bevilágítja virrasztó szivünket.

Az emberiség nem éghet magában,

mint tűzliliom az éjszakában.