Őrült Messiás

F. W. Nietzsche emlékére

Tekintetem mélységetekbe süllyed

És acélosan villan, mint a kés,

Ösztönöm zaboláz, hogy meneküljek,

De rácsok közé zárt a rettegés.

Köztetek élek én, mint egy néma vad,

Az áldozat, ki áldozatra vár,

A lelkes állat, kiből még felfakad

A vizeken keringő holdsugár.

De börtönöm széjjelzúzom egyszer

A bennem megfogant őrülettel

S szabad leszek, mint ahogyan senki más.

Szétfoszlok az egek tengerében,

Angyal és démon leszek az éjben: -

A kezdet, a vég – ...egy őrült Messiás!